TRH: A legutóbbi American Idol szériában füst és lézerek kíséretében léptél fel, most pedig egy akusztikus számmal érkeztél, amit atomjaira szedtetek. Ezzel szeretted volna a dal sebezhetőségét közvetíteni? Milyen érzés volt előadni?

Adam: Nagyon jó! Egy kicsit jobban elhagytam a testem mentálisan mint általában: szárnyaltak a gondolataim. Mégis úgy hiszem, ezek az előadások szoktak a legjobban sikerülni. Mintha valami varázslat lenne a levegőben és egy másik időzónába kerülnék, az emberek energiája járná át a testem.

TRH: Az Aftermath mondanivalója nagyon fontos számodra…

Adam: Igen, önmagunk és a szeretteink felé irányuló őszinteségünkről szól. Mind voltunk már olyan helyzetben és aggódtunk azokban a percekben – akár egy titokról van szó, vagy valamin amin túl kell jutni / el kell felejteni – a káosz ami kialakul mielőtt te megléped a lépésed, hogy rendbe tedd a dolgokat, segíts magadon. Zűrös pillanatok, amikről nem tudhatod meddig fognak tartani, ez az egyik dolog ami ihletett a dal írásakor. A gondolataimban ez az előbújásról szól, hogy milyen nehéz meglépni, és felvállalni a másságot. De amint egyszer rászánod magad, úgy fogod gondolni: “Wow, szabadnak érzem magam, rengeteg hozzám hasonló ember van, amit most érzek az a határtalan szeretet!” Remélhetőleg az üzenet eljut mindenkihez.

THR: Ez kapcsolódik a Trevor Project kezdeményezéséhez?

Adam: Alapjába véve igen, de ez egy sokrétű dal, mindenkinek mást mond a szövege. Érdekes volt, mert az egyik szerzőtársam a függőség leküzdését látta benne, egy másik ember a családjára asszociált. Serdülőkoromban én is meg voltam zavarodva, viszont szerencsésnek mondhatom magam, mert liberális családban nevelkedtem és a szüleim mindig nyitottak voltak. Sajnos ez nincs mindenhol így. Abban az időben, amikor magam felett próbáltam napirendre térni, nem voltak előttem példák. Ez volt az egyik oka annak, hogy írni akartam egy ilyen dalt, afféle csatakiáltást. Nem nagyon fordul elő mostanság, hogy egy előadó erről a témáról énekeljen.

THR: Vitathatatlanul Lady Gaga az az ember aki kiáll és harcol ezen problémák mellett. A napokban szakított a Target áruházlánccal melegpolitikája miatt. Mit a véleményed erről?

Adam: Úgy hiszem a mai popsztároknak feladatuk, hogy ezeket a súrlódásokat felszabadítsák.
Mindenki legyen olyan amilyen szeretne lenni. A saját ütemedre menetelhetnél. Néha olyan nehéz létezni a mi országunkban, mert a megfelelés irányítja a dolgok kimenetelét. Lady Gaga jól csinálja, szerintem fantasztikus, és még valami ami a szexualitásnál is fontosabb: rengeteg ötlete van és nagy szakértelemmel rendelkezik.

THR: Tavaly Siobhan Magnus, idén James Durbin kapja az Adam Lambert-es hasonlítgatásokat. Most, hogy találkoztál James-szel, mit gondolsz róla?

Adam: Kedves fickónak tűnt és nagyon jó hangja van. Tiszta rocker!

THR: És a hasonlítgatások, akár üdvözítőek / elutasítóak?

Adam: Bóknak veszem, mert szerintem tényleg jó énekes. Látom a hasonlóságokat a rockerség miatt, de szerintem sok különbség is van. Ez olyan mint amikor azt mondták, David Cook-ot másolom, csak mert mindketten férfiak vagyunk és rockot énekeltünk. Szerintem James inkább a metál fele húz. És ha nagyon muszáj lenne messzemenő következtetések levonásába bocsátkoznom, akkor azt mondanám ő a 80-as évekre én meg a 70-esre hajazom. A lényeg, hogy szerintem tehetséges.

THR: Van más is aki mély benyomással volt rád?

Adam: Pia Toscado-tól eldobtam az agyam, hatalmas volt! Csak néztem ki a fejemből, hogy úristen, mit tud. A másik akit kedvelek: Jacob Lusk, amiért olyan elbűvölő. Tetszik ez az évad!

THR: A reklám alatt volt időd odaköszönni a bent maradt versenyzőkhöz, – kivéve Casey Abrams-t, aki sajnos kórházba került. Nem hozta vissza a szorongó érzéseket a stúdió látványa?

Adam: Szerda este a műsor nézése közben azon gondolkodtam, talán jobb lenne kikapcsolni a TV-t, mert a végén úgy kezdem érezni magam, mint aki még versenyben van. Szerencsére kivertem ezt a fejemből. Jó érzés visszajönni mert ugyanaz a csapat fogadott, ők voltak anno a második családom. De igen, a versenyzés ebben a műsorban nagyon nagy nyomás és stresszes. Ha nem lett volna olyan rugalmas kapcsolatom a háttéremberekkel, nem éreztem volna magam kényelemben.

THR: A minap írtad Twitter-en, hogy együtt dolgozol Ryan Tedder-rel. Mit tudnál elmondani az új albumról?

Adam: Ha más nem is, ez nem lesz annyira művi/fantáziabeli mint az előző. A For Your Entertainment-el nagyon a glam irányába akartunk menni, az utóbbi egy évben ez volt a domináns és a fő koncepciónk. Szerintem fejlődni kell, és mostanában komolyabb témák érdekelnek.. kevésbé mozgat meg a képzelet világa, vagy álarc felöltése..- ami persze jó, piszkos rock’n'roll — de azon előadók felé húzok akik a szívükből énekelnek, valós dolgokról.

THR: Mint például? Kiket hallgatsz?

Adam: Például az új Adele album lenyűgöző! Tavaly Sia lemeze volt legtovább a lejátszómban. Az elektronikus zenét is kedvelem, tényleg, sokat hallgatok ilyesmit. Persze a lefrissebb popzenék se maradnak ki, csak valahogy újra a komolyabb hangzásvilág kezdett el érdekelni. Még ha elektronikus muzsikáról van szó, szeretem ha érezhető, hogy a Földről jött, kézzelfogható, eredeti. A munkálatok alapján nagyon jónak ígérkezik a lemezem, eddig eléggé mélabús, de majd meglátjuk mi sül ki belőle. Viszont jobb lenne ha befognám már a számat, mert megint elmondom, hogy ilyen- meg olyan lesz, aztán ezek a dalok fel se kerülnek a korongra. Nem akarom elkiabálni..

Forrás